„Aki Kelet-Európát uralja, az parancsol a Szívföldnek; aki a Szívföldet uralja, az parancsolja a Világszigetet; aki a Világszigetet uralja, az uralja a világot” – jegyezte fel százhúsz esztendővel ezelőtt egy angol földrajztudós. De mit jelent pontosan a Szívföld, és milyen jövőt sejtet Sir Halford Mackinder elmélete a 21. századra?
Sir Halford Mackinder (1861–1947) angol földrajztudóst a geostratégia atyjaként tartja számon a nyugati tudománytörténet. Biológiát és történelmet tanult, akadémiai pályafutása alatt Afrika távoli hegycsúcsaira szervezett és vezetett expedíciókat, olykor első európaiként.
Az ő nevéhez fűződik a földrajz beemelése a brit tudományos életbe – létrehozta a University of Oxford földrajz karát, és geográfiát oktatott alma materem, az általa alapított London School of Economics első hallgatóinak is. Legfontosabb öröksége azonban az úgynevezett Szívföld- vagy (kevésbé romantikus terminológiával) Magterület-elmélet, amely nemcsak az Egyesült Államok hidegháborús külpolitikájára gyakorolt hatást, de tetten érhető a kínai Út és övezet kezdeményezésben – és joggal gondolhatjuk, hogy hozzásegíthet bennünket az orosz–ukrán konfliktus jobb megértéséhez is.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
De nem csak Trump viselkedése érintette meg, új könyve athéni bemutatóján elárulta, előfordult, hogy sírva fakadt a görögországi gazdasági helyzet miatt.
Az erdőn akkor történhet az emberrel valami lényeges, ha felveszi a tempóját. Erről szól lényegében Végh Attila A belső őserdő című könyve.
A nyár egyik legvidámabb családi programja lehet az Árnyék nélkül című Czimra-tárlat megtekintése. Petri Lukács Ádám írása.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
